Fordítás és egyetemisták – a felmérés második része

Fordítóirodánk Budapest legnevesebb egyetemeinek (Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Eötvös Lóránd Tudományegyetem) hallgatói közt kereste a választ néhány érdekes kérdésre. A kérdőív első része az egyetemisták nyelvtudásával foglalkozott, míg második része a diákok és a fordítás mint tevékenység kapcsolatára fókuszált.

Fordítás és egyetemisták – a felmérés második része

„Volt már szükséged fordításra?”

Első körben azt szerettük volna kideríteni, hogy egyáltalán lehet-e szüksége egy 20-26 éves átlagos egyetemista hallgatónak bármiféle fordításra. Itt természetesen nem egy otthon eltöltött délután során megtekintett sorozat magyar feliratos változatának felkutatására gondoltunk, hanem inkább a hallgató karrierjéhez vagy tanulmányaihoz felhasznált dokumentumok angol, német, esetleg más nyelvű fordítására.

Az eredmény: a hallgatók 41 százalékának volt már szüksége valamilyen fordításra.

Pontosítsunk – milyen fordításokra lehetett ezeknek a fiatalfelnőtteknek szüksége?

Amennyiben a kérdőívben igennel válaszoltak az előző kérdésre, a válaszadók megadhatták a fordítás jellegét mind nyelv mind pedig dokumentumtípus alapján. Ahogy az várható volt, a fordítási feladatokba ütköző hallgatók 65%-a felsőoktatási tanulmányai során került ebbe a helyzetbe. Itt főleg pénzügyi jellegű és angol fordításokról beszélhetünk, amiket nagyrészt maguk a hallgatók el tudtak készíteni saját felhasználásra.

A többi megkérdezett hallgató személyes iratok, dokumentumok, vagy más tanulmányi és munkahelyi jellegű papírok fordítására támasztott igényt. Ezek közé tartoznak a

Fordítási feladatok nyelv szerint

Erre a kérdésre szinte teljesen egybehangzó válaszokat kaptunk. Az eredmények alapján az esetek túlnyomó többségében (közel 100%) a fordítást angolról magyarra, vagy magyarról angolra kellett elvégezni. Néhol egy-egy német magyar fordítás is becsúszott, egy esetben pedig egy szakmai írást kellett franciáról magyarra fordítani.

„Volt már szükséged hivatalos vagy hiteles fordításra?”

Erre kerestünk választ a kérdőív következő kérdésével. Mint kiderült, mindössze a válaszadók 10%-nak volt szüksége ilyennemű fordításra, amit egy reális adatnak tartunk. Ez a 10% főleg az előző kérdéskörben már megtárgyalt bizonyítvány fordítás ponttal köthető össze, itt volt az átfedés nagy része.

Megkérdeztük még azt is, hogy amennyiben hivatalos vagy hiteles fordításra szorultak, úgy milyen szervhez, kihez fordultak ezzel.

25% az OFFI-t választotta, 25% valamilyen egyéni szakfordítót keresett fel, 50% pedig inkább egy másik fordítóirodát részesített előnyben.

Érdekesség – a hallgatók és a fordítói hajlandóság

Utolsó kérdésként egy elméleti helyzet elé állítottuk a válaszadókat. Feltételeztük, hogy az általuk legmagasabb szinten beszélt nyelvről magyarra kell fordítaniuk egy nehéz, szakmájuknak megfelelő szakszöveget. A megrendelő nemzetközi tárgyalásokhoz fogja felhasználni a fordítást, így annak tökéletesnek kell lennie.
„Szerinted le tudnál fordítani egy szakszöveget az általad legmagasabb szinten beszélt nyelvről magyarra?”

Láthatjuk, a válaszadók nagy része úgy véli, képes lenne lefordítani az adott dokumentumot magyarra, azonban csupán kicsivel kevesebb mint minden második személy merne felelősséget vállalni munkájáért. Tekintettel arra, hogy első soron nem szakfordító hallgatókat kérdeztünk meg, ez az arány kifejezetten magasnak mondható. Egy kis szkepticizmussal élve a 43% talán túl magasnak is tűnhet. Véleményünk szerint ebben közrejátszik az a tényező, amelyet angol fordítás oldalunkon kicsit bővebben leírtunk; a fordítói feladatok nehézségének alábecsülése, avagy a saját nyelvtudás túlbecsülése.

Árajánlatot adunk 2 órán belül!
Vissza

Az ingyenes próbafordítás lehetősége mellett most további 6% kedvezményt biztosítunk megrendelésére!

Kérjen ingyenes próbafordítást!